|
Kossuth Lajos azt üzente
Kossuth Lajos azt üzente
Elfogyott a regimentje.
Ha még egyszer ezt üzeni,
Mindnyájunknak el kell menni!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!
Esik eső karikára
Kossuth Lajos kalapjára.
Valahány csepp esik rája,
Annyi áldás szálljon rája!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!
Kossuth Lajos íródeák.
Nem kell néki gyertyavilág
Megírja Ő a levelet
A ragyogó csillag mellett.
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!
Kossuth Lajos azt izente
Hibádzik a regimentje
Ha hibádzik kettő-három
Lesz helyette harminchárom
Éljen a magyar szabadság
Éljen a haza
Magyarország, édes hazám,
Néked szült és nevelt anyám.
Négy esztendő nem a világ,
Enyém lesz a legszebb virág!
Éljen a magyar szabadság!
Éljen a haza!
Kossuth Lajos táborában
Kossuth Lajos táborában
Két szál majoránna.
Egy szép barna, de magyar huszár
Sej, lovát karélyozza.
Ne karélyozz, magyar huszár,
Mert leesel róla.
Nincsen itt a te édes anyád,
Sej, aki meg siratna.
Ne sirasson engem senki,
Jól vagyok tanítva,
Sem lépésbe, de sem vágtába,
Sej, le nem esek róla.
Mert a huszár a nyeregbe
Bele van teremtve,
Mint a rozmaring a jó földbe,
Sej, belegyökerezve.
A jó lovas katonának de
jól vagyon dolga
A jó lovas katonának de jól
vagyon dolga,
Eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Paripáját megforgatja,
elmegyen dolgára,
Csillog-villog a mezőben virágszál módjára.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret
Ellenségre, nyereségre
kimegyen próbára,
Megütközik viaskodik, siet a prédára.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Fel van írva és rajzolva
haragos kardjára:
Ez az élet és becsület hazája számára!
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Menjünk azért seregesen,
tartsuk meg hazánkat,
Vérrel, bérrel oltalmazzuk a mi szent hazánkat!
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.
Isten hozzád, apám, anyám, én
édes szerelmem,
Húgom, bátyám, sógor, komám, avagy jertek vélem.
Hej élet, de gyöngy élet, ennék szebb sem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Jól van dolga a mostani
huszárnak
Jól van dolga a mostani
huszárnak,
Nem kell szénát kaszáljon a lovának,
Mert a széna porcióba van kötve, van kötve, de van kötve,
Gyere rózsám, tedd a lovam elébe!
Édesanyám, ki a huszár, ha én
nem?
Ki nyergeli föl a lovat, ha én nem?
Fölnyergelem aranyszőrű lovamat, lovamat, de lovamat,
Lerúgatom véle a csillagokat. |
Most szép lenni katonának
Most szép lenni katonának,
Mert Kossuthnak verbuválnak.
Kossuth Lajos nem lett volna,
Katona sem lettem volna,
Éljen, éljen a nemzet!
Gyere pajtás, katonának
Téged tesznek kapitánynak!
Pár esztendő nem a világ,
Éljen a magyar szabadság!
Éljen, éljen a nemzet!
Kossuth volt az indítója,
Magyarország szószólója.
Kossuth Lajos nem lett volna,
Katona sem lettem volna,
Éljen, éljen a nemzet!
Huszárgyerek,
huszárgyerek, szereti a táncot
Huszárgyerek, huszárgyerek,
szereti a táncot,
Az oldalán, az oldalán, csörgeti a kardot,
Ha csörgeti, had csörgesse, pengjen sarkantyúja,
Kossuth Lajos verbunkja, a muzsikáltatója.
Falu végén, falu végén,
szépen muzsikálnak,
Oda hívnak engemet is, magyar katonának,
Be is állok a verbunkba, ha már verbuválnak,
Elmegyek a pajtásimmal, vitéz regrutának.
Szép a huszár, szép a huszár,
felül a lovára,
Arany mente a hátára, kard az oldalára,
Virágcsokor a csákóján, úgy megy a csatába,
Ne sírj Rózsám, megtérek még a szabad hazába.
Garibaldi csárdás
kiskalapja
Garibaldi csárdás kiskalapja,
Nemzeti szín szalag lobog rajta,
Nemzeti szín szalag lobog rajta,
Kossuth Lajos neve ragyog rajta.
Letörött a bécsi torony gombja,
Ihatnék a Garibaldi lova,
Szaladj kislány, hozz eléje vizet,
Garibaldi a csatába siet.
Ezernyolcszázhatvankettedikben,
Felment Garibaldi egy nagy hegyre,
Onnan nézte szép Magyarországot,
Hogy harcolnak a magyar huszárok.
Füttyentett már egyet a masina,
hívnak engem vizitációra.
Míg az orvos engem megvizitál,
kisangyalom odakint sírdogál.
Föl-föl vitézek a csatára
Föl-föl vitézek a csatára
A Szent Szabadság oltalmára
Édes hazánkért hősi vérünk
Ontjuk hullajtjuk nagy bátran míg élünk
Föl-föl látjátok lobogómat
Indulj vidáman robogó had
Mennydörög az ágyú csattog a kard
Ez lelkesíti a magyart
Híres Komárom be van véve
Klapka György a fővezére
Büszkén kiáll a csatatérre
Hajrá huszárok! Utánam előre!
Gábor Áron rézágyúja, fel
van virágozva
Gábor Áron rézágyúja, fel van virágozva,
Indulnak már a tüzérek, messze a csatába,
Nehéz a réz ágyú, felszántja a hegyet, völgyet,
Édes rózsám, Isten véled, el kell válnom tőled.
Véres a föld, magyar tüzér vére folyik rajta,
Csak még egyszer gondolj vissza szép magyar hazánkra,
Kedves édes anyám, ne várja a levelemet,
Nem sokára idegen föld takarja testemet
Szállj el madár, fecske madár, rózsám falujába,
Vidd el az én levelemet, babám ablakába,
Ha kérdi, hol vagyok, mondd, hogy nagyon beteg vagyok,
Vásárhelyi közkórházban már el is hervadok! |